No pánik! – menő kifejezés. Tudjuk, hogy honnan származik? Pán a görögök kecskeszarvú, patás istene – akinek külsőjétől még édesanyja is megijedt-, egész életén át az embereket riogatta. Hol a legelőkön, a mezőkön táncoló, éneklő nimfák mögé lopakodva fújt bele sípjába, mire a tündérlányok megriadtak és eszeveszetten elmenekültek. Hol a harcos ellenségekre ordított rá olyan erővel, hogy azok megsemmisülve csatát vesztettek. A hedonista, szerelem- és szeximádó, hirtelenharagú, bohém férfi soha senkit nem bántott. Mégis, ha valakire ráüvöltött, abban a férfiban, nőben irracionálisan erős rettegés lett úrrá. Ez a páni félelem. Ez történik a pánik rohamok elszenvedőiben is.
Aki élt már át „rettegésvihart”, ami a semmiből tör rá, és a haláltól, vagy a megőrüléstől való félelem kíséri, annak a lelkében ott lakozik egy Pán. Egy önfeledt, csapodár, könnyed, spontán lélek, akinek jólesik figyelmeztetnie a neki otthont adó szorongót, hogy vegyen le a kötelességtudatból, a teljesítménykényszerből, a megfelelésvágyból.
A pánikrohamok pszichológiai tartalma olyan, mintha nem is létezne. Ismeretlen, érthetetlen, logikátlan, mikor csap le, és mivel ilyen kiszámíthatatlan, gyakran már a félelemtől retteg a személy. Pánikrohamokban a félelem félelmetes.
A pánik rémületet keltő fiziológiai tünetei elfedik az érzelmi kapcsolatokban megjelenő bizonytalanságot, a koragyerekkorban átélt konfliktus máig ismétlődő ördögi körét, az érzelmi függetlenségért folytatott reménytelen harcot.
Az elviselhetetlennek megélt félelem ellenére sem érdemes azonnal gyógyszerhez nyúlni, de gyógyszeres terápia esetén is javasolt a pszichoterápia, így a komplex megközelítés nagy esélyt jelent a lélekben cipelt terhektől való szabadulásra.
A pánikroham nem mentális zavar – ugye milyen meglepő? A heves szívdobogás, az izzadás, a remegés, a légszomj, a gombócérzés, a mellkasi nyomásérzés, hányinger, szédülés, ájulásérzés, zsibbadás, a megőrüléstől és meghalástól való félelem gyakran arra készteti a személyt, hogy vissza-visszajáró betegként sürgősségi ellátóhelyeken találjon nyugalmat, vagy többszöri kivizsgálás és negatív eredmény után is új bajok után kutasson. Ám hosszú, sokszor az egész családot mozgósító megoldáskeresés után kiderül, hogy lelki okok, szorongás, depresszió, szerhasználat, kimerülés, posttraumás stresszazavar áll a testi tünetek mögött. Előfordul, hogy emésztőrendszeri, kardiológiai problémák mellett is megjelennek és figyelmeztetnek, hogy a test és a lélek szétválaszthatatlan. Ha a test gyengélkedik, a lelkünk is szenved. Ha lélek nem talál nyugalmat, megmozgatja a testet.
Szy Katalin felnőtt klinikai szakpszichológus, író tollából
Amennyiben Ön magára ismer, vagy hasonló problémával küzd, kérjük forduljon szakemberhez segítségért!
Ha weboldalunk témáit a továbbiakban is szívesen olvasná, kérjük kövesse Támogatóként is oldalunkat.
Itt jelentkezhet: https://mindenki.eu/tamogatoi-kor/
Köszönjük! Beszéljünk róla, vigyük hírül közösen!
