Mentális betegségek

A WHO 1948-as megalakulásakor a betegség szemlélet helyett az egészséget helyezte középpontba. Alapjoga kimondja, hogy minden embernek joga van az egészséghez. Definíciója szerint: “az egészség a teljes fizikai, mentális és szociális jól-lét  és nem a betegség vagy az egészség hiánya.”

Adataik szerint négyből egy ember, élete során megtapasztal valamilyen mentális zavart vagy betegséget saját magán.

Kezeléshez, szakmai segítséghez csak kevesen fordulnak vagy jutnak el. Ennek hátterében számos ok fellelhető, néhány ezekből a teljesség igénye nélkül: információ-, ismerethiány a betegségről, az érintett nem tudja hová lehet fordulni segítségért, kulturális/tradicionális beállítottság, hallgatás, szégyen, anyagi-, és időkorlát és nem utolsó sorban  félelem a megítéltetéstől, stigmától és a lehetséges/feltételezett következményektől.

A Mindenki.eu kampánya a stigma és diszkrimináció minimalizálását helyezi munkája középpontjába, elsősorban azáltal, hogy mindenkinek lehetőséget adjon saját vagy bármilyen szerette “rossz közérzetének” felismerésében, és akár saját félelmeit, szégyenérzetét legyőzve, segítségért folyamodjon, szakembert felkeresve.

Tájékoztató céllal, alábbiakban néhány mentális betegségről olvashat, nagyon röviden:

 

  • Szorongás

A szorongás egy normális érzés, sőt nagyon fontos, hiszen jelző funkciója van. De ha az egyén azt érzi, hogy állandóan jelen van, vagy  az idő nagy részében, és az intenzitása nagy, gátlóan hat, akkor mentális betegség egyik tüneteként van jelen.

 

  • Pánikroham

A pánikbetegség a szorongásos rendellenességek csoportjába tartozik. Akkor lehet pánik betegségről beszélni, ha gyakori, ismétlődő pánik rohamok jelentkeznek. Pánik roham esetén intenzív félelem, intenzív kellemetlenségérzet váratlan, hirtelen hullámban tör fel, amely néhány perc alatt ér csúcsára. A pánik roham váratlan, nem lehet előre megjósolni. Ezért ha hosszan elhúzódik és nem kezelik, az egyén számára akár komolyabb társas kapcsolati, foglalkozási nehézséget, problémát okozhat. Ez előbb-utóbb elkerülő magatartáshoz vezethet. Legjellegzetesebb tünetei (a roham alatt) felgyorsult szívverés, mellkasi fájdalom, izzadás, remegés, légzés kimaradás, szédülés, hányinger valamint félelem a kontroll vesztéstől és halálfélelem. A pánikrohamok súlyossága, gyakorisága, valamit a tünetek a legkülönfélébb variációkban lehetnek jelen.

 

  • Szociális szorongásos zavar (régi nevén szociális fóbia)

Szociális és/vagy teljesítmény helyzetben megélt intenzív szorongás. Állandó félelem attól, hogy nem megfelelő a viselkedés és ez a szorongás tovább rontja a teljesítményt. A személy felismeri, hogy ez a félelem ok nélküli, eltúlzott. Nagyon erősen leronthatja a személy társas- vagy munkahelyi teljesítményét.

 

  • Depresszió

A depresszió egy nagyon széles skálán helyezkedik el, enyhe, közepes és súlyos fokozata van. A depresszió hangulati zavar, gyakori tünetek, érzelmek: rosszkedv, szomorúság, lehangoltság, sírás, nehezen megy a reggeli felkelés és a nap nagy részében kedvetlen. Ha a tünetek hat hónapnál tovább fennállnak, mindenféleképpen szakemberhez kell fordulni.

 

  • Evési zavarok

A három, talán legismertebb betegség ebben a csoportban:

  1. Falási roham, melynek során időszakonként jelentősen megnövekedett mennyiségű élelem kerül elfogyasztásra, nagyon rövid idő alatt. Ezen cselekvés közben a személy jelentős bűntudatot, zavarodottságot vagy undort érezhet. Ez a kényszerevés általában egyedül történik, elrejtve a viselkedést.
  2. Anorexia nervosa, a személynek eltorzított énképe van saját magáról, ezért eltúlzott diétához folyamodik, mely jelentős mértékű súlyveszteséget  okoz, akár az életét is fenyegetve.
  3. Bulémia során valósan túlzott vagy csak gondoltan túlzott mértékű étkezést követően szándékos hánytatás történik, legalább hetente kétszer. Gyakori bűntudattal társul.

 

  • Testképzavar

A személynek nem reális, eltorzított énképe (vagy észlelése) van saját testéről vagy valamelyik testrészéről. Gyakran társul evési zavarral vagy egyéb társ betegség is megtalálható.

Valójában ez is kényszerbetegség, hiszen “kényszeresen” ismétlődve és tartósan próbálja testét a személy megváltoztatni, ezáltal elfogadni és a szubjektív énképén, önbecsülésén javítani.

 

  • Kényszerbetegség (OCD)

A vezető tünet a kényszeres gondolatbeli foglalkozás, mely a személy szinte teljes figyelmét leköti és az ehhez társuló forgatókönyvszerű, sokszor illogikus vagy ok nélküli, ismétlődő viselkedés. (A kényszer betegségek csoportjába tartozik még a gyűjtögető betegség, a trichotillomania (hajhúzó betegség) és a kényszeres bőr tépegetés).

 

  • Személyiségzavar

A jelenleg érvényes besorolás szerint 10 személyiségzavart különböztetünk meg. (A legismertebbek: nárcisztikus személyiségzavar, borderline személyiségzavar, antiszociális személyiségzavar –régi nevén pszichopátia.) Ezek tünetei eltérnek egymástól, azonban a legjellemzőbb jegyek azonosak. Korai fejlődési zavar, ahol a jónak illetve rossznak átélt self (én) tapasztalatok nem tudtak integrálódni. Ennek következtében gyakran tapasztalható mind a viselkedésben, mind a gondolkodásban a “vagy ez, vagy az” típusú viselkedés, gondolkodás. Az ellentétes tartalmak befogadására és integrálására nem, vagy alig képes. A szociális normák betartása terén a határátlépés jellegzetes (túlzó vagy szabálysértő).  Kapcsolataikra  a nem egyenrangú, alá-fölé rendeltségen alapuló viszonyulás jellemző. Kapcsolataikban az érzelmek megjelenése, megélése zavart, mások érzelmeinek nem figyelembevétele a jellemző (együttérzés és a beleérzés képességének hiánya.)

Kapcsolati működésük tartalma a manipuláció, mely egyfajta irányítást jelent (ellentétben a magyar szóhasználattal, mely a ‘szándékosan megvezető’!!)

 

  • Skizofrénia

A legjellemzőbb tünete a valóság értelmezés zavara. Ez sokszor csak résztartalmakra jellemző (doxazmák), máskor teljesen normálisnak tűnik a személy. Súlyossága változó, néhány esetben extrém mértékű is lehet a gondolkodás zavara és ennek következtében a viselkedés is, mely a napi rutin elvégzésében rontja a teljesítményt vagy teljes mértékben képtelen lesz elviselni. Jellemzőek még a hallucinációk, dezillúziók. A személy számára súlyos, szubjektív szenvedés érzéssel társul. Tartós, egész életen át tartó kezelést igényel.

 

  • Önsértés, vagdosás

Szándékos, testen történő önsértés, károkozás, vagdosás, megsebzés, amely fájdalommal, sebbel, vérzéssel, test- vagy testrész rongálással jár, de szándékát tekintve nem halálos kimenetelű. Leggyakrabban kis- és nagy kamaszoknál fordul elő, mindkét nemre jellemző. A felnőttkor felé haladva abbamarad, de az okok más mentális betegséghez vezethetnek. Néhány leggyakoribb ok: a személyiség feletti kontroll érzés illetve ennek visszaszerzésének kísérlete, az egyén számára nehezen elviselhető belső feszültség csökkentése, megterhelő emocionális élmény feldolgozási kísérlete vagy annak kísérő tünete, akár lehet önbüntetés valami miatt de lehet figyelemfelkeltési szándék is mögötte, illetve akár ezek kombinációi.

 

  • Öngyilkossági gondolatok

Szinte minden embernek így vagy úgy eszébe jut nehéz helyzetben, “hogy legyen már vége, ez elviselhetetlen!” de ez a legtöbb esetben nem vezet öngyilkossághoz. A figyelemfelkeltő öngyilkosság esetén néha fenyegetőzik a személy verbálisan is, de sokszor inkább a tett beszél helyette. Sajnos a szándék jelzést mindig komolyan kell venni. A másik nagy csoport, amikor az öngyilkossági szándékot a személy nem jelzi, nem mondja. Ez esetben is jelen van az öngyilkossággal való foglalkozás (mód, hely, idő). Kívülről is fel lehet ismerni bizonyos jeleket, pl. amikor valakinek a viselkedése megváltozik, csöndes lesz, nem beszél, izolálódik, nem haragos, nem indulatos, mimika-szegény. Ezek jól jelzik, hogy az indulatok befelé irányulnak. Van még a bűntudati, fájdalom miatti öngyilkosság, amikor közeli hozzátartozó váratlan, vagy értelmetlen halála miatt érez valaki súlyos bűntudatot  és/vagy gyász esetén a veszteséget nem tudja feldolgozni.

 

  • Gyász

A gyász önmagában nem mentális betegség. Gyász esetén a depresszió néhány tünetét is fel lehet ismerni, szomorúság, rossz kedv, sírás, veszteség miatt hiány-, üresség-, magányérzet. De gyász esetén a szomorúság, veszteség élmény az eltávozott személlyel kapcsolatos illetve a szomorú, lehangolt epizódokat váltja a harag (a magára hagyottság, az eltávozás miatt). Normális lefolyású gyászreakció esetén ezek az epizódok váltakoznak és kb. egy év lefolyása alatt rendeződnek. Ha tartósan, évekig fennáll a veszteség miatti szenvedés, fájdalom, szomorúság és/vagy egyéb bizarr, szokatlan cselekvések is kialakulnak a veszteség időpontjától, akkor ebben az esetben patológiás gyászról beszélünk.

 

  • Posztraumás stress szindróma (PTSD)

Manapság talán a legtöbbet emlegetett betegség köszönhetően a trauma elméleteknek, azaz mennyi minden számíthat traumának és milyen komoly következményei lehetnek.

A leggyakoribb tünetcsoport:

1. Az esemény ismételt újraélése, pl. spontán emlékek a traumáról, visszatérő álmok erről, flashback és vagy más elhúzódó, intenzív stresszes állapot.

2. Támadó vagy öndestruktív viselkedés, alvási zavar, hiperéberség.

3. Elkerülő magatartás, mindennel szemben, ami a traumára emlékeztethet.

4. Nagyon széles körű érzelmi skála: negatív érzelmek, hangulat, mások hibáztatása, avagy jelentősen lecsökkent érdeklődés bármilyen aktivitás felé. Lehet ellenkezőleg is, erősen beszűkült, de intenzív ismétlése olyan cselekedeteknek, mely az esemény “lehetséges elkerüléséhez” társul.

 

  • Alvási zavarok

Zavart alvásnak tekinthető, ha az alvás minőségében és/vagy időzítésében és/vagy hosszában, terjedelmében változás következik be. A zavart alvásnak számos ártalmas egészségügyi következménye lehet. A legnyilvánvalóbb a fáradtság illetve a kognitív funkciók csökkenése, de a hangulati, érzelmi élet is jelentősen érintett. Az alvási zavarok előjelei is lehetnek egyéb súlyosabb mentális és/vagy medikális, neurológiai betegségnek. Alvási zavarokhoz tartoznak még az alvás-ébrenlét szabályozási zavarok (pl. narkolepszia, álmatlanság), de a légzéssel kapcsolatos betegségek is (apnoe).

Az alvási zavarokat mindig komolyan kell venni, nagyon súlyos következményekkel is járhat!

Beszélj róla, vidd hírül!