Életünk elengedések sorozata. A négy legnehezebb életszakasz: a pubertás kor, a gyermekvállalás, a klimax és az öregedés – ezekben a korszakokban drámai veszteséggel nézünk szembe. Nincs választási lehetőségünk, nincs kontroll az életünk változása fölött.
A kamasz számára a gondtalan gyerekkort, a szülőkkel való szimbiotikus és biztonságos kapcsolatot,
a „friss” szülőnek a szabadságot, a gondtalanságot, a függetlenséget,
a középkorúnak a fiatalságot, a vonzerőt és az egészséget,
az öregnek pedig a jövőt kell végérvényesen elengedni.
Ám vannak, akik nem tudnak megválni a bejáratott úttól. Cipelik magukkal a biztonsághoz, a megszokotthoz, a sérelmekhez, jó, vagy rossz szokásokhoz való viszonyulásukat, és ha megváltozik valami, kérődzeni kezdenek a múlton. A problémájukat sem megrágni, lenyelni és megemészteni nem tudják, sem kiköpni nem képesek. Csak forgatják a szájukban, azaz a fejükben a gondolataikat, önmaguk kényelmes emlékképét és pazarolják az értékes, önfeledt, élvezetes, könnyed pillanatokat: az időt.
A ruminálást, kérődzést a köznyelvben számtalan kifejezés helyettesíti: bepörög, lovagol valamin, agyal, önmarcangolóvá válik, tépelődik, beletekeredik a gondolataiba, aggályoskodik, bolhából elefántot csinál. A gondolati örvénybe tekeredve a személy nem a megoldást helyezi a mindennapjai középpontjába, hanem a problémához tapadó fájdalmat, bosszút, bosszúságot, haragot, csalódást. Képtelen elengedni a valaha megélt jót, a megszokottat, és nem tud helyette kialakítani egy új sémát.
„Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta.”
(Woody Allen idézet)
Szy Katalin felnőtt klinikai szakpszichológus, író tollából
Amennyiben Ön magára ismer, vagy hasonló problémával küzd, kérjük forduljon szakemberhez segítségért!
Ha weboldalunk témáit a továbbiakban is szívesen olvasná, kérjük kövesse Támogatóként is oldalunkat.
Itt jelentkezhet: https://mindenki.eu/tamogatoi-kor/
Köszönjük! Beszéljünk róla, vigyük hírül közösen!
