Hatalmas felhajtás egy esküvő. Mindenki boldog: a menyasszony gyönyörű, a vőlegény elegáns, az örömszülők mosolyognak és könnyeznek, a násznép pedig egybeolvad az ifjú pár hangulatával. Tapsol, sír-nevet, mulat egy emberként.
A lélektan szempontjából a házasságkötés azonban egy nagy krízis, a távlatokba tekintve pedig krízisek sorozata lesz majd a házasság.
Az életkezdés egyébként is döntésekkel terhelt. A fiataloknak le kell válniuk a szülőkről – ez egy nehéz út a gyerekeknek és a szülőknek egyaránt lelkileg és gazdaságilag is. A szakma-, karrierválasztás terhe mellett társra kell találniuk, el kell köteleződniük – ezek a döntések ebben a pillanatban életre szólóként érvényesek. A döntés komoly lélektani folyamat, hiszen a választás lehetőségek, vágyak, szükségletek, élmények elengedésével jár. A lemondás pedig hiányérzést generál.
Bár egyetlen nap alatt, ébredéstől az ágyig – kutatások szerint – több tízezer döntést hozunk. Ezek automatikus választások, sztereotípiák, intuícióink, így nem olyan megterhelőek, mint elhatározni, hogy valakivel összekötöm az életem.
A döntésekben az érzelmek a legfontosabbak. Érdekes tény, hogy a jól átgondolt, megrágott, elnyújtott döntések után nem biztos, hogy boldogabbak vagyunk, mint amikor úgy választunk valamit, valakit, hogy az emóciók vezérelnek ebben. A döntés legtöbbször azért szorongató, mert a jövőben rejlő lehetőségek közül sok mindent el kell engednünk. A házasság egy ismeretlen életforma, kötelék, életstílus a fiatalok számára, így lehet szorongató.
Szy Katalin felnőtt klinikai szakpszichológus, író
Amennyiben Ön magára ismer, vagy hasonló problémával küzd, kérjük forduljon szakemberhez segítségért!
Ha weboldalunk témáit a továbbiakban is szívesen olvasná, kérjük kövesse Támogatóként is oldalunkat.
Itt jelentkezhet: https://mindenki.eu/tamogatoi-kor/
Köszönjük! Beszéljünk róla, vigyük hírül közösen!
