A Civilút és a Magyar Védőnők Szakmai Szövetsége együttműködés keretében szervezett panelbeszélgetést 2020. december 4-én.
A ‘Mindenki’ mentális egészség programjában szerveződött online beszélgetés fókuszában a kismamák lelki egészsége állt. A várandósságról, szülésről, gyermekágyi nehézségekről, a család szerepéről is beszélgettünk, összefoglaltuk a védőnők szerepét, feladatát, képzését, sőt, a “kompetens magzat” fogalmával is megismerkedhettünk, aki már az anyaméhben is érző, tapasztaló lény.
A beszélgetés résztvevői voltak:
- Várfalvi Marianna, a Magyar Védőnők Szakmai Szövetsége elnöke;
- Csősz Katalin, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Országos Védőnői Tagozatvezetője;
- Szy Katalin, felnőtt klinikai szakpszichológus, író, a Péterfy Sándor Kórház-Rendelőintézet és a Baleseti Központ konzulens pszichológusa, krízisintervenciós szakember, a Civilút szakmai támogatója;
- Tibenszky Móni Lisa, a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság Oktatás munkacsoport Tagja, a Felelős Szülők Iskolája alapítója;
- Szalacsi Renáta, egy 2,5 éves kislány anyukája, várandós kismama.
A beszélgetés után készült alábbi összegzésünket Szy Katalin klinikai szakpszichológus készítette.
A védőnők feladata nem csupán a családtervezés, az anyaságra, a szülői feladatokra való felkészítés, a gyermekünk testi, szellemi, lelki fejlődését szolgáló professzionális támogatás, a családban, bölcsődében, óvodában, iskolában zajló egészségvédelem és egészségfejlesztés, stb. Nagyon fontos a szakember képzettségén, multidiszciplináris szemléletén, objektív szakmaiságán túl az érett, empatikus, stabil személyiség, a megfelelő önismereti igény, a mentális állóképesség és egy állandó önrevízió, önfejlesztő attitűd, mellyel megelőzheti a kifáradás, kiégés veszélyes állapotát. A védőnőnek saját magával is kell foglalkoznia, hogy másokkal foglalkozhasson kellő lelkiismerettel, odaadással, empátiával, elköteleződéssel.
A védőnői szakma nem munka, hanem hivatás és az egész személyiséget igénybe veszi.
A védőnőnek megfelelő pszichológiai ismeretekkel kell rendelkeznie, mely ugyanolyan készséget, képességet jelent, mint a szakmai ismeretek birtoklása. A kiégés megelőzése, a kiégés tüneteinek felismerése, kiégés esetén a megfelelő rekreáció igénye kötelező szakmai feladat. Megfelelő szenvedéllyel, kíváncsisággal, érdeklődéssel, szakmai meggyőződéssel nemcsak védjük a családokat, gyermekeket, de akár tragédiákat is megelőzhetünk. Az empátia egy olyan lelki tulajdonság, mely fejleszthető – ennek megvalósulása egyéni szakmai igényként kell, hogy megjelenlen a védőnőben.
A kielégítő, boldog magánélet is alapfeltétele a harmonikus védőnői foglalkozási szerep elsajátításához, megéléséhez. Az önismereti út egy fontos folyamat az elköteleződött, munkáját lelkiismeretesen végző szakember számára.
A kiegyensúlyozott, érett felnőtt sajátossága a megfelelő kommunikáció, ami személyiségfüggő, de szintén fejleszthető. Mivel a védőnő munkája a kapcsolattartás, ismeretátadás, oktatás, nevelés, így tisztában kell lennie a kommunikáció pszichológiai sajátosságaival. A védőnő-szülő/gondozó, a védőnő-védőnő, a védőnő-orvos, a védőnő-pedagógus kapcsolatok egyéni, sajátos kommunikációs teret képeznek, melyhez a rugalmas, dinamikus szakember alkalmazkodni kényszerül.
A pár- és családpszichológiai ismeretek a szakmai tudást gazdagítják, így érdemes akár autodidakta módon is a pszichológiai ismereteket elsajátítani, fejleszteni, frissíteni.
A kismamák részéről nagyon nagy jelentőséggel bír az „anya”, „barátnő”, vagy ezeket pótló szerep, melyben a védőnő megjelenik a családlátogatás során. Az objektív távolság viszont nagyon fontos, így a védőnő feladata, hogy a szakmaiság ne sérüljön a védőnői feladatok ellátása közben.
A védőnő foglalkozási szerepében kiemelkedő tulajdonságok a megbízhatóság, hitelesség, énazonosság, empátia, tájékozottság és a megalapozott szakmai tudás. A védőnő lelki karbantartása elengedhetetlen és egy életen át tartó folyamat
