Milyen jó lenne, ha az anya és az újszülöttje közötti szeretet automatikus lenne, ha az első találkozás, a korai anya-gyermek kapcsolat mesébe illően alakulna mindenki életében. Akkor talán senki nem szorongana, nem lennének kötődési, elköteleződésbéli nehézségek. Ez elképzelhetetlen, akár csak azért is, mert a csecsemő az ősöktől örökölt vérmérséklettel születik. Lehet, hogy heves, latinos vér folyik az ereiben, kevés alvásigénnyel, aktív nappali órákkal, míg az édesanyja introvertált, lassabb tempóban és alacsonyabb hőfokon működik. Máris bekerül a rendszerbe egy enyhe összeférhetetlenség, mely az anyai kompetencia érzésén ejt csorbát. Ha a baba nyugodt, csendes, hűvös, az anya viszont teljesítményorientált, izgága, extravertált, a harmónia hiánya itt is feszültséget kelthet. Ezen kívül az elfelejtett, lényegtelennek hitt apró összeférhetetlenségen túl mennyi minden igyekszik még kimozdítani az első nagy találkozást, az erre épülő kötődést a békéjéből.
Szy Katalin felnőtt klinikai szakpszichológus, író
Amennyiben Ön magára ismer, vagy hasonló problémával küzd, kérjük forduljon szakemberhez segítségért!
Ha weboldalunk témáit a továbbiakban is szívesen olvasná, kérjük kövesse Támogatóként is oldalunkat.
Itt jelentkezhet: https://mindenki.eu/tamogatoi-kor/
Köszönjük! Beszéljünk róla, vigyük hírül közösen!
