Miért nem tudnak a tinik csetelés nélkül élni? Hová vezet ez? Miért veszélyes? A csetelés kommunikációs élménye sokkal szegényesebb, mintha egy tini bandázna, a haverjaival lógna, vagy otthon játszanának, beszélgetnének, zenét hallgatnának valamelyikük otthonában. Nem kétséges és magyarázatra sem szorul, hogy a személyes beszélgetés jóval élvezetesebb, információdúsabb, mint az írásos, metakommunikációt nélkülöző bármilyen gondolatváltás. A tekintet, az arc, az érintés, az összenézés, a test jelzései, a mozdulatok, a hangok, sóhajok, nevetés nélküli „együttlét” érzelem nélküli. Nyilván, ha a tini a barátaival, osztálytársával, szerelmével csetel, velük osztja meg élményét, abban még benne lehet, hogy ismerik egymás hangját, tipikus reakcióit, mimikáját, de hogy vélekedjünk arról a gyakori jelenségről, amikor a gyerekek ismeretlen netes játékostársaival, soha nem látott figurákkal, ki tudja kinek a szerepébe bújó veszélyes alakokkal beszélgetnek, kötnek és ápolnak barátságot? Az írásban fenntartott emberi kapcsolatban levő, soha nem látott haverok lehetnek veszélyesek is, hiszen ezek a láthatatlan emberek sterilek, színtelenek, szagtalanok, személyiség nélküliek. Száraz, üres betűkben nyilatkoznak, mondanak véleményt, osztanak meg gondolatot. Nem pusztán azért fenyegető, mert akár árthatnak is a gyereknek, hanem azért is, mert ezeket a beszélgetőpartnereket a mi kamaszunk teszi olyanná, amilyen barátra neki szüksége lehet. Kiegészíti a fantáziájával, a vágyaival, a rajongás igényével. Ez azonban egy hamis, torz élettér. Ebből az álbarátságból reggel felkelni, átlépni az iskola betonküszöbét, leülni az első padba, látni a tanárnő szigorú, számonkérő arcát, felelni előtte, haverokkal hülyéskedni, focizni, csajokat stírölni, heccelni – ez egy valós kihívás, amiben a fiatal elveszettebb, mint az „álomvilágában”. A valóságban elveszíti a kontrollt az események irányítása felett. A kontroll visszaszerzésére irányuló manipulációk, stratégiák mentén elkerülhetetlen, hogy lelki problémák alakuljanak ki.
Szy Katalin felnőtt klinikai szakpszichológus, író
Amennyiben Ön magára ismer, vagy hasonló problémával küzd, kérjük forduljon szakemberhez segítségért!
Ha weboldalunk témáit a továbbiakban is szívesen olvasná, kérjük kövesse Támogatóként is oldalunkat.
Itt jelentkezhet: https://mindenki.eu/tamogatoi-kor/
Köszönjük! Beszéljünk róla, vigyük hírül közösen!
